A génem én vagyok
2010 szeptember 15. | Szerző: Mozsolka |
Lusta vagyok nincs mit tenni. A minap, mikor a nyelviskolában a tanár megjegyezte, hogy mi ez az antiszorgalom nálam, hirtelen lepörgött előttem az életem. Nem viccelek. És rájöttem, hogy ez nálam születési rendellenesség, valamit az anyám és apám génjei, nagyon elcsesztek nálam. Eléggé korán, életem elején kiverte az “azértsemcsinálommeg” génem biztosítékát a “nekedeztmáramegkellettvolnacsinálni” mondat. Aztán ott volt a “bezzeg”, aki a duzzog génemre hatott. A rakjrendet” aki felélesztette zsenigénemet szunnyadó állapotából. És a zseni duzzogott és azért sem csinálta meg.
Így csendben az antiszorgalom génjeim, lassan átvették az uralmat a testem felett. Én meg tűröm, csak tűröm, és azért sem…..
Kommentek
Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:
Nagyon tetszett ez a bejegyzésed. Úgy éreztem rokonlélekre találtam…. 😛
Kedves vagy Lala!
Akkor rajtunk ne múljon a világ sorsa! 🙂
Tőled is lehet olvani valamit?