A génem én vagyok

2010 szeptember 15. | Szerző: |

Lusta vagyok nincs mit tenni. A minap, mikor a nyelviskolában a tanár megjegyezte, hogy mi ez az antiszorgalom nálam, hirtelen lepörgött előttem az életem. Nem viccelek. És rájöttem, hogy ez nálam születési rendellenesség, valamit az anyám és apám génjei, nagyon elcsesztek nálam. Eléggé korán, életem elején kiverte az “azértsemcsinálommeg” génem biztosítékát a “nekedeztmáramegkellettvolnacsinálni” mondat. Aztán ott volt a “bezzeg”, aki a duzzog génemre hatott. A rakjrendet” aki felélesztette zsenigénemet szunnyadó állapotából. És a zseni duzzogott és azért sem csinálta meg.


Így csendben az antiszorgalom génjeim, lassan átvették az uralmat a testem felett. Én meg tűröm, csak tűröm, és azért sem…..

Kommentek

(A komment nem tartalmazhat linket)
  1. Lala says:

    Nagyon tetszett ez a bejegyzésed. Úgy éreztem rokonlélekre találtam…. 😛

  2. Mozsolka says:

    Kedves vagy Lala!
    Akkor rajtunk ne múljon a világ sorsa! 🙂

  3. Mozsolka says:

    Tőled is lehet olvani valamit?


Kommenteléshez kérlek, jelentkezz be:

| Regisztráció


Üzenj a blogger(ek)nek!

Üzenj a kazánháznak!

Blog RSS

Üdvözlünk a Cafeblogon! Belépés Regisztráció Tovább az nlc-re!